dr. Hajtó Nándor (1914-1978) Sopronban született 1914. február 2-án. Vaskohómérnöki oklevelet nyert 1936-ban. 1937. március 15-től a Rima salgótarjáni acélgyárában segédmérnök. Véglegesítve 1939 január 1-én, üzemmérnökké kinevezve 1943. január 1-én. Házasságot kötött Boór Mária Edithtel Sopronban 1939. március 20-án. Mint az acélgyár mérnöke, a harcok elől leszerelt gyárból 1944. december 17-én feleségével együtt utasításszerűen Sopronba ment, ahol ideiglenesen, mint a GySEV műhelymérnöke működött, majd Németországba utasították. Az amerikaiak az orosz megszállás elől Jenába vitték őket. Itt érte utol az orosz megszállás,  elindultak egy nagy szállítmánnyal hazafelé. Budapesten a politikai rendőrség őrizetbe vette és Salgótarjánba szállította: üzemleszerelés vádjával internálva. Felesége hitvesi szeretettel élt Salgótarjánban, hogy a  szűkös időkben minden jóval elláthassa. Az internálást rendőri felügyelet váltotta fel. Az igazoló bizottság vezetőnek alkalmatlannak mondta ki, a vállalat pedig 1946-ban elbocsátotta. Sopronba költöztek lakás, állás nélkül a a szülőknél, ingóságuk legnagyobb részétől is megfosztva.  1947 elején a Műszaki Egyetem soproni Karán kapott állást, tanársegéd Verő József mellett. 1949-ben adjunktus, majd intézeti tanár. 1948-ban műszaki doktori fokozatot szerzett. Rengeteg publikációja jelent meg (52), köztük 12 könyv,vagy könyvrészlet is. Amikor az Akadémia tudományos fokozatot létesített, 1952-ben a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot kapta. 1949-ben fiuk született (Hajtó Zsolt - az Édesapám - HB). 1952-ben a Vasipari Kutató Intézet osztályvezetője lett. Hetenként ingázott Sopronból Budapestre, majd Miskolcra is. 1954-ben Budapesten kaptak lakást. Gyomorbaja többször is kiújult. Felhagyott emiatt a vidéki feladataival. A Kőbányai Vas- és Acélöntödében kutatómérnöki, osztályvezető lett. 1974-ben innen vonult nyugdíjba. Több szakmai érdemérem birtokosa. Egyre súlyosbodó betegsége rövid nyugdíjas időt engedett neki. Megérte 1977 májusában unokája (én - HB) megszületését. Vasakaratán és szervezetén 1978. április 22-én – sok szenvedést okozva – győzedelmeskedett a halál. Utolsó útján, nagy számban vettek tőle végső búcsút, utolsó Jó szerencsét!. Mint minden ember, ő is sokat botladozott az élet viharában, de erős hite,  törekvése, akaratereje és a tudás becsülése, példával szolgál.

Másodsorban pedig az ifjúkorom, a 90-es évek közlekedését mutatom be régebbi képeimen.
Ez a két galéria (is) hamarosan bővül remélem, mindannyiotok épülésére, kérlek, kísérd naprakész figyelemmel!

dr. Hajtó Nándor sorozat	A 90-es évek I.	A 90-es évek II.	A 90-es évek III.